„Millió szív van a világon, de ebből a millió szívből egy sem szeret úgy, ahogy én szeretlek…”

„Annyira szeretlek, hogy ha egy nap azt mondod, hogy meghalsz, én is veled akarok menni!”

Szemembe nézel, szívembe látsz, ha szerelmet kérsz, ott mindig találsz.
 Ha mindenki elhagy, és senki nem szeret, ne félj, én mindig itt leszek veled.

"Egyes emberek néhány hónap, év után végképp feladják.
 Mert már nem látnak esélyt arra, hogy tovább reméljenek, éljenek! ! "

"… és ennyi idő után még mindig ugyanazt gondolom a világról, az emberekről… és magamról is… sajnos! ! "

"...örüljek, vagy talán mégsem? Ha örülnék, nem lenne értelme tovább feszengeni.
Ha nem örülök, akkor meg még inkább feszült lennék!!"

Az életben minden csata azt a célt szolgálja, hogy tanuljunk belőle valamit, még az is, amelyiket elveszítjük.

Ha összetöröd a férfiszívet, számolj vele, hogy annak szilánkjaitól magad is megsérülhetsz!

Nem az rendített meg engem, hogy hazudtál nekem, hanem, hogy többé nem hiszek neked.

A szív lassú halállal hal meg. Egyenként hullajtja el a reményeit, akár a fa a leveleit, míg nem egy szép nap elfogynak.
Nincs remény, nem marad semmi.”

„Akkor érzed igazán, hogy valakit elvesztettél, ha tudod, hogy már sosem kapod vissza.”

„Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya mikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd.”

„A szenvedély, melyen nem tudunk uralkodni, olyan, mint a lepke,
mely a tűz fénye körül repked mindaddig, amíg halálra nem perzselődik.”

„Barátságot ajánlani, ha szerelmet kérünk: a legkegyetlenebb.
Kő, melyet adnak, ha éhen kenyeret kérünk.”

"Volt valami a mellkasomban, amit szívnek hívnak, de ez itt inkább egy hideg kődarabhoz hasonlíthatott."

”A külső az csak a lelkivilág köntöse, ha lerántod róla a leplet akkor meglátod benne a jót és a rosszat.”

"Legtöbbször nem látom az erdőt a sok gyökértől!"