Az 1990-es �vek v�g�re az underground emo sz�nt�r szinte teljesen elt�nt. A kifejez�st azonban m�g mindig alkalmazt�k a mainstream m�di�ban a kev�s megmaradt '90-es �vekbeli egy�ttesre, mint p�ld�ul a Jimmy Eat World.

A ’90-es �vek v�ge fel� azonban a Jimmy Eat World mainstreamebb ir�nyt v�laszott mag�nak, �s a 2001-es Bleed American megjelen�s�re gyakorlatilag elt�ntek a zen�j�b�l az emo hat�sok. Az egy�ttest azonban tov�bbra is �sszekapcsolt�k a k�ztudatban bennragadt „emo” kifejez�ssel. Azok az �j egy�ttesek, amelyek a Jimmy Eat Worldre hasonl�t� hangz�svil�ggal b�rtak, v�ltak az emo harmadik gener�ci�j�v�.

Chris Carrabba, a Further Seems Forever �nekes�nek projektje, a Dashboard Confessional 2003-ban futott be. A Carrabba zen�j�hez tartoz� sz�vegek m�ly, napl�bejegyz�sszer� �rzelemkit�r�sek voltak, a kor�bbi emo s�t�t �s f�jdalmas sz�vegei helyett Carrabba a megszerzett, elvesztett �s feldolgozhatatlan szerelem t�m�j�ra koncentr�lt. Az �j „emo” k�z�ns�ge ezzel elmozdult, a serd�l� koroszt�ly ir�ny�ba.

A Dashboard Confessional �s a Jimmy Eat World sikere ut�n a nagy kiad�k hasonl� hangz�s� egy�tteseket kezdtek kersni. A korai '90-es �vek grunge-robban�s�hoz hasonl�an, mikor is sz�mos egy�ttest akaratuk ellen�re cimk�ztek fel a jelz�vel, a nagy kiad�k most is el akartak adni n�h�ny egy�ttest az emo c�msz� alatt.

Ugyanebben az id�szakban v�lt el az „emo” kifejez�s a zenei st�lust�l, ami tov�bbi zavart eredm�nyezett a terminus haszn�lat�ban. Az „emo” sz�t kapcsolatba hozt�k az ny�lt, er�s �rzelmi megnyilv�nul�sokkal. Az emo rajong�inak jellemz� �lt�zk�d�s�t �s viselked�sm�dj�t is gyakran �rt�k le ezzel a sz�val. Ennek eredm�nyek�pp olyan egy�ttesek, amelyek laz�n kapcsol�dtak az „emo” trendez vagy az im�zsukban egyszer�en csak jelent�s szerep jutott az �rzelmeknek, szint�n a skatuly�ba ker�ltek.

Az emo sz�t ekkor m�r egy�tteseknek a '90-es �vekbelin�l is sz�lesebb �s heterog�nebb sor�ra alkalmazt�k. A kifejez�s annyira elterjedtt� v�lt, hogy k�zel lehetetlenn� v�lt meghat�rozni, hogy mit jelent az „emo” sz�.

Hib�san-e vagy sem, az al�bbi jelenkori band�kat (is) emonak nevezik: Alexisonfire, Brand New, Bright Eyes, Coheed and Cambria, Death Cab for Cutie, Fall Out Boy, From First to Last, Funeral for a Friend, Hawthorne Heights, My Chemical Romance, Panic! at the Disco, Senses Fail, Something Corporate, The Starting Line, Story of the Year, Taking Back Sunday, Thursday, �s a The Used.Az egy�ttesek „emo” meg�t�l�se gyakran ellentmond�sos. A felsorolt egy�ttesek sz�mos rajong�ja visszautas�tja az „emo” c�mke haszn�lat�t �s hosszasan ecseteli, hogy mi�rt is hib�s a sz� alkalmaz�sa az adott egy�ttesre. Sok esetben a kifejez�s zenei hasonl�s�gok, �lt�zk�d�si szok�sok, vagy az egy�ttes emoszc�n�n bel�li n�pszer�s�g�nek �s nem az egy�ttesnek az emo zenei st�lushoz val� k�t�d�s�nek k�sz�nhet� (sz�mos egy�ttes tiltakoz�sa az emo skatulya ellen az indie emoegy�ttesek '90-es �vek v�ge fel� val� st�lusv�lt�s�ra eml�keztet).

Az emo sz�cska ilyen sz�lesk�r� alkalmaz�sa komoly szakad�kokat hozott l�tre az „emo” k�l�nb�z� �gai k�z�tt. A hardcore gy�kerekhez k�zel l�v�k felh�borodnak, ha m�sfajta zen�t is emonak neveznek. Mind a '80-as �s a '90-es �vek f�ggetlen szellemis�g� em�j�ban szerepet v�llaltak fel vannak h�borodva azon, hogy az emo sz�csk�t kisaj�t�tott�k az�rt, hogy �j gener�ci�knak lehessen eladni a nagy kiad�s zen�ket. T�ny ami t�ny, a popul�ris kult�ra l�that�an az eredeti jelent�s�n t�lmen�en mag��v� tette a kifejez�st.

Furcsa m�don az �j emo egy alt�pusa, a screamo nemr�giben jelent�s n�pszer�s�gre tett szert olyan egy�tteseknek k�sz�nhet�en, mint a Thrice �s a Glassjaw. A screamo kifejez�st mindazon�ltal teljesen m�sra haszn�lt�k m�g a korai ’90-es �vekben �s a mai screamo egy�ttesek jobban eml�keztetnek a korai ’90-es �vek f�vonalas emoj�ra. Tov�bb bonyol�tja a helyzetet, hogy a r�gi screamo m�g mindig jelen van n�h�ny kis underground sz�nt�ren. A „screamo” �j t�pus� felhaszn�l�sa j�l p�ld�zza, hogy milyen m�rt�kben teszik neh�zz� az „emo”-hoz k�t�d� fogalmak a v�ltozatos zenei st�lusok kategoriz�l�s�t.

Az „emo”-nak, mint zenei st�lust le�r� sz�csk�nak a meghat�roz�s�t tov�bb bonyol�tja, az, amit Guy Picciotto (Fugazi, Rites of Spring) v�laszolt 2003-ban egy interj�ban Mark Prindle-nek a k�rd�sre, miszerint is „milyen �rz�s az emo st�lus l�trehoz�j�nak lenni”?

A v�lasz a k�vetkez�k�pp hangzott: „Ezt a dolgot ink�bb nem tulajdon�tan�m magamnak. Sosem �reztem, hogy „emo” egy zenei st�lust jel�l. Sz�momra mindig is a legidi�t�bb kifejez�sek k�z� tartozott. Tudom, hogy minden egy�ttes, ami megkapja ezt a jelz�t, ut�lja. �gy �rzik, mintha megsz�gyen�ten�k �ket. De komolyan, �n mindig azt hittem, hogy punkrock-egy�ttesekben j�tszom. Az ok, ami�rt h�lyes�gnek tartom az eg�szet, hogy – mi�rt, tal�n a Bad Brains nem lett volna �rzelmes? Mi�rt – tal�n robotok voltak, vagy mi a hal�l? Nem l�tom sok �rtelm�t a dolognak.”.